Magyarországon május első vasárnapja. Az ókori Görögországban már ünnepelték Rheát, az istenek anyját. Ehhez fűződik az első olyan alkalom, amikor az anyaságról megemlékeztek. Angliában, 1600-as években, a húsvétot követő 4. vasárnap ünnepelték Máriát, Jézus anyját és ezzel együtt az édesanyákat is. Akik távol dolgoztak, szabadnapot kaptak, hogy hazalátogathassanak édesanyjukhoz. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni, május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Az ünnep népszerű lett, amikor virág és ajándékkereskedők kezdték reklámozni. Amikor Jarvisban tudatosult, hogy az általa indított Anyák Fesztiválja mennyire elüzletesedik, minden eszközzel megpróbálta ezt megakadályozni. Tüntetést rendezett, tiltakozott, még azt is kijelentette, hogy megbánta, hogy elindította a kezdeményezést. 85 éves korában, egyedül halt meg, anélkül, hogy valaha is megtapasztalhatta volna az anyaság érzését. Az egész életét az Anyák napjára áldozta. Először Woodrow Wilson amerikai elnök tette hivatalos ünneppé. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Az ünnepet mai napig különböző időpontokban tartják világszerte, főleg májusban. Gyakran kapcsolódik a helyi mondakörhöz, vallásokhoz. 

Asszimilálódott zsidó családba született, eredeti neve: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi. Nevét a Felvidéken található Nemesradnót nevű faluról választotta, ahol nagyapja született. Édesanyja és ikertestvére meghaltak a születése során. Nevelőanyjával és hugával, a szintén íróvá lett Erdélyi Ágnessel nagyon jó kapcsolata volt, ők mindketten Auschwitzban haltak meg, 1944-ben.Magyar-francia szakos középiskolai tanár volt. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.35 éves korában halt meg, munkaszolgálatról hazatérőben lőtték agyon.Felesége, Gyarmati Fanni 102 éves koráig élt, nagy gonddal őrizte és kezelte Radnóti műveit.

Balassa János Bécsben fejezte be orvosi tanulmányait, majd hosszú időn át külföldön dolgozott. A szabadságharc után ő indította el a haladó magyar orvosok összefogására irányuló szakmai mozgalmat, ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megjelentetését, valamint az Országos Közegészségügyi Tanács kialakítását. Szakmájában Balassa nevéhez fűződik a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtése, hazánkban ő használt először étert érzéstelenítő-kábítószerként. Úttörő jelentőségűek a hasi sérvekkel és a gégetükrözéssel kapcsolatos szakmai munkái, de a plasztikai sebészet területén is sok új eljárást alkalmazott. Balassa emlékére a Magyar Sebésztársaság 1906-ban "Balassa János emlékérem" elnevezésű kitüntetést alapított, amelyet 1943-ig minden évben kiosztottak.

Tanítása szerint csak a mindennemű külső létezőtől független ember képes eljutni az etikus személyi létezéshez, egzisztenciához. Stádiumelmélete szerint az ember az esztétikai, az etikai és a vallási stádiumon keresztül jut el Istenhez. Jelentős hatást gyakorolt a dialektikus teológiára, az egzisztencializmusra, a pszichoanalízisre, és a modern művészetre.

Schönbrunnban született. Bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását. Mária Terézia királynő és (Lotharingiai) I. Ferenc német-rómi császár gyermekeként felvilágosodott szellemű nevelést kapott, különösen a természettudományok és a technika iránt érdeklődött. 1765-ben, apja halála után Toscana nagyhercege lett, ahol 25 éves uralkodása alatt az elmaradott államot az európai felvilágosodás mintaországává alakította át megfontolt reformpolitikájával. Bátyjával, II. Józseffel és egész bürokratikus, centralista abszolutizmusával szemben a hivatalnoki apparátus helyett a rendi önkormányzat modernizálását, a cenzúra eltörlését, teljes vallási türelmet és a jobbágyok felszabadítását javasolta. Ellenezte az egyes országok hagyományait semmibe vevő magyarországi politikáját is. II. József halála után, 1790. március 14-én át kellett vennie a birodalom kormányzását, november 15-én magyar királlyá koronáztatta magát. II. József politikája az osztrák, a cseh és a magyar rendek ellenállásához vezetett, háború folyt a törökök ellen, Poroszország Németalföld elszakadási törekvéseit támogatta, valamint háborúval fenyegetett a porosz és lengyel helyzet is. II. Lipót a reichenbachi egyezményben rendezte a vitás kérdéseket Poroszországgal, összeomlott a németalföldi felkelés. A törökökkel először fegyverszünetet, majd 1791-ben békét kötött. Magyarországon eltörölte II. József intézkedéseit. II. Frigyes Vilmos porosz királlyal összefogást tervezett a forradalmi Franciaország ellen, azonban hirtelen megbetegedett, valószínűleg tüdőgyulladást és mellhártyagyulladást kapott. 1792. március 2-án, két nap betegeskedés után halt meg, a bécsi kapucínusok kriptájában temették el.

Bécsben 64 éves korában halt meg. Magyarország királya, és egyidejűleg német-római császár és cseh király. A török uralom mintegy 150 évig tartott. III. Ferdinánd és Mária spanyol hercegnő gyermekeként bátyja, IV. Ferdinánd hirtelen halála következtében, 1654-ben vált trónörökössé. 1657. április 20-án lépett trónra, magyar királlyá 1657. július 27-én koronázták Pozsonyban. Hosszú uralkodásának nagy részében a törökök és a franciák ellen vívott háborúkat. A Rajna-vidéken XIV. Lajos francia király támadásai lekötötték erejét, így Magyarországon mindenáron fenn akarta tartani a békét a törökökkel. Az 1664-es vasvári béke és I. Lipót nyíltan abszolutisztikus törekvései a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes felkeléshez vezettek. A szervezetlen rendi mozgalmat hamar felszámolta, vezetőit (gróf Nádasdy Ferencet, gróf Zrínyi Pétert és gróf Frangepán Ferencet) pedig 1671-ben kivégeztette. Felfüggesztette a magyar rendi alkotmányt, bevezette a nyílt abszolutizmust, vésztörvényszékek felállításával hatalmas méretű protestánsüldözésbe kezdett, törvénytelen adókat vetett ki, és birtokelkobzással végződő felségsértési pereket rendeztetett. 1678-tól ismét felkelés bontakozott ki ellene gróf Thököly Imre vezetésével, akinek katonai sikerei és az egyre növekvő ellenállás hatására I. Lipót 1681-ben lemondott a nyílt abszolutizmusról, és megerősítette a magyar rendek kiváltságait, néhány helységben engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, a kormányzóságot megszüntette, és az országgyűlés újra választhatott nádort. A törökök - kihasználva a meggyengült Habsburg-uralmat - 1683-ban Bécs ellen indultak, de az ostrom Magyarország török hódoltságának összeomlásához vezetett. 1686-ban felszabadult Buda, majd a magyarországi városok és várak. 1687-ben a sikerek hatására a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. I. Lipót azonban a törökök felette diadalát ismét az abszolutizmus felújítására használta fel. 1690-ben véget vetett Erdély önállóságának is, és beolvasztotta a birodalomba. Az országos méretű elkeseredés az 1697. évi hegyaljai, majd az 1703-as tiszaháti felkeléshez vezetett, amely a Rákóczi-szabadságharcba torkollott. Közben XIV. Lajos francia király és I. Lipót között kitört a spanyol örökösödési háború (1701-1713). I. Lipót katonai erejét kénytelen volt megosztani, így döntő fordulatot hozó eredményt egyik hadszíntéren sem tudott elérni. Rendkívül vallásos uralkodó volt, a jezsuiták befolyása alatt állt élete végéig. Több nyelven beszélt, Innsbruckban, Olmützben (Olomouc) és Breslauban (Wroclaw) egyetemet alapított, jeles műgyűjtő és zeneszerző volt. 1667-ben megalapította a híressé vált spanyol lovasiskolát. Idős korában egyre inkább ragaszkodott az általa kialakított, megmerevedett rendszerhez. A szükségszerű változtatásoknak az útjában állt, ebből ellentéte származott az úgynevezett ifjú udvarral, amelynek élén fia, I. József állt.

Eredeti neve: Durante Alighieri A világirodalom klasszikusa, a feudális középkor utolsó, az új polgári korszak első nagy lírikusa volt. Az Isteni színjáték száz énekből áll, Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Mennyországot. Útja során találkozik a múlt nagy szellemeivel és kortársai halott lelkeivel is. Mindegyikükről a keresztény közerkölcstan szabályai szerint véleményt alkot. A Commedia hamar bejárta Európát, már Zsigmond királyunk könyvtárában is megvolt. Dante összes műve olvasható magyarul.